Tanyasi Saison a Hobbi Sörfőzőtől
A Saison (ejtsd szezon) sör egy belga típus, Vallóniából, Belgium francia ajkú részéről származik (ahogyan az a nevéből is látszik). A saison francia szó jelentése szezon. Ez a főzés szezonalitására utal: a tél beköszöntével, a hidegebb hónapokban főzték, amikor nem nagyon volt mezőgazdasági munka és a hideg amúgy is kedvezett az erjedésnek. Majd nyáron a melegben fogyasztották. Lazább, kevésbé alkoholos fajtáját a földeken, aratáson dolgozó munkások védőitala volt, az erősebb változatot pedig este itták, az elvégzett munka gyümölcseként a kocsmában.
Mára már nagyon változatos lett ez a sörtípus, szinte inkább már egy „család”: színe a világostól a barnáig terjedhet, alkohol foka 3,5%-tól akár 8% fölött is lehet. Eredetileg nem tartalmaz hozzáadott fűszereket, a fűszeres ízeket az élsztő termeli, de manapság nem szokatlan, ha borsot, csillagánizst vagy mézt adnak hozzá. De minden esetben száraz, szénsavas frissesség jellemzi.
A receptcsomagot a Hobbi Sörfőző bolttól kaptam. A csomag tartalmaz minden hozzávalót és egy részletes főzési útmutatót, amiben le vannak írva az alapanyagok, a sör adatai (szín, keresűség, alkoholtartalom, stb) és a főzési folyamat 7 lépésben. A leírás a klasszikus gázzsámolyos+fazekas módszerhez készült, de ez ne okozzon gondot, én is elektromos főzőedényben főztem!
Egy lépcsős, amerikai cefrézést ír a recept, így nem kell foglalkozni a hőlépcsőkkel. A maláta roppantva van a csomagban ömlesztve, így azt csak beleöntjük a cefréző vízbe. A vízzel én nem szoktam bajlódni, sima csapvízet használok, amit előző este kikészítek és egy éjszakát pihentetem, hogy a klór elpárologjon belőle.
A 68 fokos egy órás pihentető után én csináltam egy jódpróbát, amit sokan el szoktak hagyni, de nekem megnyugtatja a lelkemet. Kicefrézéshez 78 fokra melegítettem, majd megkezdtem a szűrést a jól bevált szűrővödörrel. Hogy a „Tanyasi” névhez hűek maradjunk, a megmaradt törkölyt édesanyám tyúkjai kapták meg. 🙂
Komlóforrálás szintén gyerekjáték: kétféle komlót tartalmaz a csomag, ezeket kell egy konyhai mérlegen lemérni és kiporciózni, majd a recept szerinti időben hozzáadni a forrásban levő sörléhez.
Gyors visszahűtés után mehet bele az élesztő. Én mindig kiveszek egy bögrényi sörlevet, amit gyorsabban le tudok hűteni és abban felfuttatom a porélesztőt, majd ezt öntöm hozzá az erjesztőbe került (közben szintén lehült) sörléhez.
Az erjedés hamar beindult. Nem tudom, hogy az élesztő volt ilyen mohó, vagy mert sokára (kb 6 hét) tudtam csak lepalackozni, de majdnem szárazra erjedt (FG: 1,003). Az alkohol foka nem érte el a recept szerint előirányzott 6%, csak 4,8% lett, de ettől csak még jobban ittatja magát.
Nyári melegben tökéletes szomjoltó: gyönyörű átlátszó napsárga színű, firss, virágos illatú. Szinte roppan a szájban a maláta íz! Erős szénsavassága, enyhe fűszeres íze tényleg a tanyasi friss veteményest juttatja az ember eszébe, a szó lehet legjobb értelmében. Vidéki gyerekként át tudom érezni, hogy mennyire frissítő lehetett ez a tűző napon végzett munka közben (bár a mi búzánkat már kombájn aratta, de málnaszedésben volt jócskán részem gyerekkoromban).
0.33-as palackokba palackoztam, így nem volt ideje megmelegedni, bár szerintem 1,5 litert is simán be lehet nyakalni belőle a legnagyobb melegben is anélkül, hogy elvesztené frissítő hatását. Vagy akár 3 litert is. Tüskével! 😀
Egész fiatal korom óta szeretem a sört. Mindig kerestem a sörkülönlegességeket és a hozzújuk passzoló ételeket. Egy éve pedig már saját sört is főzök.
